Kezdetben  csak a Szeretet volt a Világon. Nagyon elégedetten és boldogan élt, de egyedül volt, és szerette volna megtudni, milyen érzés lehet szeretni másvalakit. Ezért aztán egyszer csak gondolt egyet, széttárta láthatatlan karjait és sok-sok parányi szeretet-pöttyöcskét bocsátott ki magából. A pöttyöcskék eleinte csak kergetőztek, azután párt kerestek maguknak, összekapaszkodtak és együtt táncoltak tovább. Boldogságuk messzire világított. A lassabban táncoló párok pirosan, narancssárgán világítottak, a gyorsabban táncoló párok kéken és zölden világítottak, míg a leggyorsabban táncolók ezüstben, aranyban és fehérben pompáztak. 

Így alkotta meg a Szeretet a Fényt.